2012. március 19., hétfő

Metszési bemutató

Mivel én nagyon sokat olvasgatok és okosodok interneten mások blogjainak és leírásainak köszönhetően, pl. a metszéssel kapcsolatban is, mint aktuális munkafolyamat, ezért úgy gondoltam, hogy én is leírom és képekkel, ábrákkal illusztrálom, hogy hogyan végzem én eme izgalmas, ámde láb-, hát- és sokszor bizony fejtörő tevékenységet.

Már korábban leírtam, hogy az ültetvényünk 90-95%-a ernyőművelésű, egy kevés olyan tőke van, ami nem is tudom pontosan, hogy milyen elnevezéssel bír.

Fontos! Ez NEM szakszerű leírás, csupán azt mutatom be, hogy ÉN hogyan csinálom, ezért lehetnek benne hibák, felesleges vagy épp hiányzó részletek. Így hát bármilyen jellegű véleményt, ötletet, tanácsot szívesen veszek.

Lássuk tehát az ernyőművelés mikéntjét


A művelésmód a nevét onnan kapta, hogy a jobba-balra leívelt szálvesszők, ha szemből nézzük őket, olyan formát mutatnak, mint egy ernyő.

Most nagyon részletesen nem írok a művelésmódról, akit mélyrehatóbban érdekel, olvassa el pl. ezt a  nagyon jó, részletes, képekkel illusztrált leírást.

A tőkéket tekintve mi a kéttörzses megoldást alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy alul, majdnem talajszinten a törzs kétfelé ágazik és mindkét törzsből 1-1 szálvessző kerül leívelésre. Állítólag így valamivel jobb a szőlő növekedése, tápanyagellátása, mint ha 1db törzs menne fel a vezetőszálig, és abból lenne 2db szálvessző leívelve. Azért van pár tőkénk nekünk is, ami egytörzsesre lett formálva.

A legtöbben két részletben végzik a metszést, vagyis úgy, hogy február környékén egyszer megtörténik a metszés, meghagyva a két szálvesszőt, és tavasszal, amikor a nedvkeringés beindul, akkor történik meg a szálvesszők leívelése. Na most nálunk ez leredukálódott egy alkalomra, mi évek óta úgy csináljuk, hogy a metszés alkalmával már le is íveljük a szálvesszőket. Azonban úgy érzem, hogy jövőre áttérünk mi is a "kétalkalmas" metszésre, mert jó pár vesszőt sikerült eltörnöm a korai leívelés következtében idén is.

Lássuk most a metszés menetét röviden, pontokba szedve és ábrával illusztrálva:

1. eltávolítjuk a huzalok összefogására szolgáló kapcsokat
2. a lekötözött hajtások drótjait eltávolítjuk
3. az előző évben leívelt szálvesszők rögzítő drótjait eltávolítjuk
4. az előző évi letermelt részt lemetszük, meghagyva legalul, a tőkéhez legközelebb lévő 1 vagy 2 egészséges, jól fejlett szálvesszőt
5. a szálvesszők mellett meghagyunk a tőke-, termőfejen 1-2 un. biztosítócsapot, ami szolgáltatja majd a jövő évi leívelendő termő szálvesszőt. Egészséges tőke esetén ez elhagyható, a termőfej bőven fog növeszteni elegendő hajtást, de mi mindig hagyunk biztosító csapot
6. a meghagyott szálvesszőket leíveljük és a legalsó vezetődróthoz kötjük. Mi úgy csináljuk, hogy minél kisebb legyen a vessző íve, sokszor teljesen vízszintes és párhuzamos a vezetődróttal

Rajzoltam gyorsan egy ábrát:

Az ábrán baloldalt az ernyőművelés,
jobb oldalt a bizonyos "nem tudom milyen művelés",
amely néhány tőkénknél így alakult. Valószínűleg
ezek a tőkék is ernyőművelésűek voltak, de valamiért
a korábbi évek alkalmával valamikor leívelt vessző
maradt meg, mint termőalap. Sajnos, idén is volt pár
tőke, ahol kénytelen voltam meghagyni az előző évi
leívelt vesszőt és az azon lévő hajtásokat visszametszeni
2-3 rügyre, mert nem volt  leívelhető szálvessző a tőkefejen.

Az ábrán látható tehát, hogy a két törzsből 1-1 szálvessző kerül leívelésre, egyiken balra, másikon jobbra. A szálvesszőket én 8-10 rügyre szoktam meghagyni, ebből 6-7 rügyből növekedő hajtáson várható fürtképződés, általában a tőkefejhez legközelebbi első kettőn nincs, az azért lett üres karikával jelölve a rügynél. A rügyekből feltörő hajtásokat a növekedésüknek megfelelően a 3db huzalpár között átvezetjük, ha szükséges lekötözzük, hogy a szél ne törje le őket, ráadásul lekötözve sokkal szebb lombfal alakítható ki, mintha "összevissza" nőnek a hajtások. Az ábrán az X-ek jelölik a lekötözés körülbelüli helyét, természetesen nem mindig szükséges, hogy minden "emeleten" lekötözzük. Általában elegendő, ha 2 huzalnál van lekötve minden hajtás. Legfelül, az utolsó huzalpár felett pedig levágjuk a hajtásokat. A huzalpárokat egy kis kampó segítségével összefogjuk, így tovább alakítható, szépíthető a lombfal formája és nem utolsó sorban a vékony lombfal nagyon szellős és növényvédelmi szempontból is előnyös, könnyű a permetezés és a hajtásválogatás, levélritkítás és egyéb zöldmunkák.

Most pedig lássunk néhány képet

Alany 1. Előtte

 Alany 1. Utána

Alany 2. Előtte

Alany 2. Utána

Alany 3. Előtte

Alany 3. Utána

Egy apró dolog talán feltűnik, mégpedig a tőkék törzsén a metszés utáni képeken. Ez nálam egy új dolog, idén csináltam először: metszés után "ledörzsöltem" a "levedlett" felületet. Ez állítólag csökkenti a fertőzésveszélyt, illetve, a "bundában" nagyon jól áttelelnek bizonyos kártevők, így azok a törzs tisztítás alkalmával eltávolíthatóak. Nem nagy fáradság és nem telik sok plusz időbe, így érdemes elvégezni. 

Következő alkalommal még "gyorsan" el kell végeznünk a lemosó permetezést, majd a talajmunkálatok következnek, ásással, kapálással. Tavaly sajnos nem tudtunk minden sort felásni a tőkéknél, így ott elég nehéz lesz a fű miatt. A már tavaly is felásott soroknál lényegesen könnyebb dolgunk lesz.

7 megjegyzés:

  1. Szerintem nagyon jól csinálod. A rajzodon a "nem tudom milyen művelés"t úgy hívják, hogy (meg fogsz lepődni) :) kordonművelés. 3-5 termőalapon hagynak 2-3 világos rügyet. (mármint akik minőségre törekszenek, nem mennyiségre). Balogh Zoliéknál (Somlói Apátsági Pince) mondta a vincellér Tibor, hogy (tramininél) ezt a két művelést vegyesen alkalmazzák. A szálvesszős adja a termés mennyiségét, a kordonkaron viszont magasabb a cukorfok ugyanabban a szüreti időpontban. A kordonkaros egyébként (saját tapasztalat) kevésbé érzékeny az időjárás viszontagságaira. Pl. a tavalyi aszályos évben nálam a karokon mutatóujj vastagságú vesszők fejlődtek, a szálvesszőkből meg kisujjvastagságot sem elérők és rövidek. Remélem segítettem.
    Schubert Ádám

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ádám, köszönöm, sokat segítettél. Akkor annyira nem vagyok elkeseredve, remélem a kordonosok is jobban beindulnak idén, mint tavaly. Bár tavaly minden tőkém szenvedett a kevés csapadék miatt.

    VálaszTörlés
  3. Szia! Egyszer én is megcsináltam a tőkék lekapargatását, de sokan mondták, hogy ott telelnek át nem csak a kártevők, hanem azok ellenségei (pl. katica) is. Szóval nem biztos, hogy használ...

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, ezt is jó tudni. Katicát mondjuk nem találtam, azok nálunk rendszerint százával, ezrével a présházunk dupla ajtajában szoktak telelni, hatalmas tömegekben. Egyébként én sem pucoltam meg az összes tőkét.

    VálaszTörlés
  5. A metszéshez egy kis ötlet.
    Az ernyős művelésnél, amikor metszed, ne egy-egy, hanem 2-2 vesszőt hagyjál meg (persze ha van annyi). Így ha letörik egy, akkor még mindig ott a másik. Ha meg nem kell, akkor lehajtás után levágod. Nálunk ez a módszer vált be.

    VálaszTörlés
  6. Köszi, mondjuk én is hasonlóan csinálom: nem hogy kettő, hanem annyi vesszőt meghagyok, amennyit csak tudok és amennyi nincs útban a "kiszemelt" vessző leíveléséhez. Ha sikerült a leívelés, akkor pedig lemetszem a felesleget, vagy ha netán eltörik, akkor még tudok másikat leívelni. Persze, ahogyan Te is írtad, ez többnyire elég korlátozottan működik, mert a legtöbb tőkémen jelenleg sajnos még 1db vesszőt is alig találok, ami alkalmas a leívelésre :( Tavaly nagyon gyatra volt a vessző/hajtásfejlődés, remélem idén jobb lesz a helyzet ezen a téren. Már többször leírtam, leírom hát megint, hogy még mindig csodálom, hogy lett egyáltalán ennyi termésünk ezeken a gyenge vesszőkön.

    VálaszTörlés
  7. sziasztok! a kertbe telepítettem pár irsai csemetét és azt szeretném meg tudni hogy az irsai csak kifejezetten szálveszős metszést igényel ? tehát például (ernyő) ? vagy a rövid 2-3 csapos metszéssel is jól terem ? véleményetek előre is köszönöm .

    VálaszTörlés