Az elmúlt napokban úgy adódott, hogy szinte ugyanazon a napon kóstoltunk, ittunk itthon kétféle portugiesert innen a szomszédból, villányból. Mindkét kékoportó Gere, egyik Attilától, a másik Tamástól. Az évjárat mindkettőjüknél 2009-es. Először Tamásét kóstoltuk. Illatra rögtön valami, mai napig általam behatárolhatatlan, megnevezhetetlen gyümölcsöt és fűszert érzek ki, pedig azóta többször is ittunk belőle, de egyszerűen nem tudom, miaz az az erős illat. Nem rossz, csak nekem furcsa, érdekes. Kicsit elnyomja a többi illatot, már ha lenne, mert nagyon nincs. Ízre egyszerű, jól lehet inni, egy picit selymes, jól csúszik. Semmi erőteljes dolog nincs benne. Könnyed test. Attiláé már illatban is egész más, hiányzik az a "valami", az a meghatározó illat, ugyanakkor van hordóillat, de kellemesen gyümölcsös is. Kóstolva is más, mint Tamásé: sokkal testesebb, erősebb, jobban ragad a szájban mindenre. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy melyik ízlik jobban. Tamáséban tetszett az a titokzatos illat, Attiláéban viszont a test, az erő. Ha nagyon dönteni kellene, akkor talán Tamásé nyerne, de inkább döntetlen a meccs. Mindkettőben van valami, ami előnyére válik. Tetszett mindkettő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése