Szent Márton napi rendezvény

Egy olyan rendezvényt szeretnék most reklámozni, amely a munkahelyem, az ANK Művelődési Ház szervezésében fog zajlani.

Ez pedig nem más, mint az ANK Bacchus Borklub idei Szent Márton napi eseménye.

Ideje: november 11-én 16 órától.
Helye: ANK Művelődési Ház, Pécs, Apáczai körtér 1.

Program:
- ünnepi műsor, amelyben fellép az ANK Művészeti Iskola majorett csoportja és az ANK Baranyai Bokréták Népdalkör
- hagyományos Szent Márton napi borszentelés – az új borokat megáldja dr. Horváth István, a Pécsi Káptalan nagyprépostja
- a megáldott borok bemutatása
- zenés-táncos mulatság Péter Endre közreműködésével

A szervezők várják a kistermelők újborát, mely meg lesz áldva!

Felkészültünk az őszre-télre

Megtörtént a Tanya téliesítése, már ami a vízgyűjtők kiiktatását és a ház "szigetelését" illeti. Idén amennyire korán, bő fél hónappal korábban volt a szüret, mint az elmúlt években, annyira későn, bő egy hónappal eltolódott eme tevékenység a melegre való tekintettel (mármint a téliesítés). De ma kiiktattuk a két nagy víz előgyűjtő-ülepítő ciszternánkat, így már nem gyűjtik a vizet a nagy ciszternába, hanem a ház mellett elfolyik szépen a csapadék. A vízgyűjtő vashordókat is kiöntöttük és elraktuk, már azokra sincs szükség, meg nehogy beléjük fagyjon a víz. A présház és a pince szellőzőnyílásait is betömködtük, hogy a mostani hőmérséklet ne hűljön túl gyorsan vissza. Jelenleg 15 fok van a pincében, ami még éppen nagyon jó, de sajnos gyorsan le fog hűlni. A présházban, amikor ma reggel kimentünk, csak 10 fok volt, de 2-3 órás kandallós fűtéssel 18 fokra feltornáztuk. Hát igen, az a kis sparhelt, meg néhány guriga fa csodákra képes...

A borok is szépen alakulnak. A két hordóból az egyik még mindig forr, de már nincs nagy forrás, csak picit pezseg. Így azt még békén hagyjuk. A másik hordó viszont már másfél-két hete leforrt, így azt ma átfejtettem, hogy ne legyen tovább a durva seprőn. Kb. 2 hét múlva ugyanezt megtesszük a másik - másod éves -tölgyfahordóban lévő borral is, majd a kettőt összefejtjük (a másod évesbe), hiszen idén olyan kevés borunk lett, hogy majdhogynem egy hordóban el fog férni a teljes mennyiség.

Ami már most látszik: a mennyiség ugyan elmarad a tavalyitól, de a minőség remélhetőleg jobb lesz, legalábbis eddig úgy tűnik. Ami már leforrt bor, nagyon szépen kiforrta minden cukrát, sőt, én azt mondom, hogy egy kicsit túlságosan is, nekem nagyon száraznak tűnik. Legalábbis a tavalyi "aszunkhoz" képest (amiről már sokszor megírtam, hogy nem a napfénytől lett olyan édes...). Kiváló példája ez annak, hogy egyazon területről származó szőlőből mennyire más és más bor készíthető évről-évre. Ez ebben a szép!

A vörösborunk is ahhoz képes tűrhető lett, hogy csak kísérletképpen készült. Ugyan eléggé illós, acetonos szaga lett (a rendszeres csömöszölés hiánya miatt), de majdhogynem gyümölcsös, kellemes, laza, amolyan jóivású bor lett belőle. Bizonyára az illósság ellenére is elfog fogyni majd csak valahogy...