2011. május 9., hétfő

Foghíjpótlás


Egyik villányi borász ismerősöm - akitől vörösbort szoktam vásárolni, mivel nekünk nincs saját - jelezte, hogy nagyobb volumenű ültetésbe kezdenek (3000 tő felett), én pedig jeleztem neki, hogy kapva kapnék a lehetőségen, és nagyon megköszönném, ha tudna számomra is szerezni ültethető, gyökeres dugványokat, elképesztő mennyiségben: mindössze 10db dugványra volt szükségünk, hogy a sorainkban keletkezett foghíjakat pótoljuk. Még maradt is 2db, amit már nem tudtunk nagy hirtelen hova ültetni, de a napokban még keresünk nekik helyet, ha bírják addig vízben. Sokat agyaltunk rajta, hogy milyen fajtákat telepítsünk, végül nagy vívódás és tanácsok elfogadása után hárslevelűre szavaztunk, ezt az ötletet a szőlész-borász beszerző barátom is nagyban támogatta, az olaszrizlinges ötletünk ellen pedig azonnal fellépett, mondván, hogy ne telepítsünk "értéktelen tömegbort" adó fajtát. Én azért szeretem az olaszt, de talán tényleg jobb választás a hárs. A dugványok egyébként Villánykövesdről származnak, ha minden igaz.


Meg kell mondanom őszintén, és ezzel némiképp lejáratom magamat, de iszonyatos munka volt a 8db gödör kiásása :) A földünk, mint a kő, gyakorlatilag az ásóval nem ásni, hanem pattintgatni tudtam csak a talajt fél ásónyom mélységtől lefele. Nagy lyukakat ástunk, éppen a kőkemény föld miatt, hogy a fiatal, friss dugványok gyökereinek ne rögtön a kővel kelljen megbirkózniuk. Ezért kb. 40x40cm kerületű és 60-70cm mély lukakat ástunk, vagyis pattintottunk :). A gödör aljára nagy mennyiségű trágya került, mivel a talaj sok-sok éve nem volt trágyázva, aztán arra földréteg, majd ismét egy kis trágya, föld, trágya, stb, aztán a tetejére állítva a dugvány. Jól be lett iszapolva az egész, a föld keménységét jelzi, hogy az üres, tisztára kikapart gödörbe beleöntött 15L víz fél óra múlva gyakorlatilag semmit sem szívódott fel! Ugyan ott volt a teteje, mint amikor beleöntöttem. Valószínűleg a technikám nem eléggé kiforrott még, illetve, jobb célszerszámokkal bizonyára gyorsabban ment volna a "kővágás". Lehet, hogy az elődeinktől kellett volna leckét vennem, akikről a falu neve a Kővágószőlőst kapta :)


Az ültetés kellékei:
- ásó,
- kapa,
- nagyharang helyett öntözőkanna,
- a dugványok vödörben,
- jelölőlécek, hogy az első fűnyíráskor ne taroljuk le őket,
- trágya, talicska.
És egy nagy adag kedv és erő, ami a negyedik-ötödik gödör után kezdett picit lankadni.

Konklúzió és tapasztalat az ültetéssel kapcsolatban: nagyobb mennyiség esetén (50db felett) biztos, hogy valami félig gépiesített megoldást kell majd találnunk, ha egyszer teljes sor ültetésre adnánk a fejünket. Ezen a talajon egyszerűen lehetetlen emberi, kézi erővel megfelelő méretű lukakat ásni. Nincs kizárva, hogy a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás az lenne, ha felbérelnénk egy munkást, aki jönne valami kis kanalas géppel és szép hosszú árkot húzva kitermelné a földet.


Az egyik alany így "végezte", ez a kis hordó a reményekkel ellentétben bor tárolásra nem lett alkalmas, ezért virágdézsának raktam eleve félre, de úgy gondoltam, próbáljunk meg benne szőlőt, ha már úgy is van dugványunk éppen és még így is maradt 2db, aminek még nem találtunk biztos helyet.

Az ültetés napján készített sorozat megtekinthető ITT.

2 megjegyzés:

  1. Szia Csaba!

    Kemény munka lehetett, az ilyen kemény föld tényleg kiveszi az ember erejét.

    A gépi fúrásról annyit hallottam hogy az a hátránya, hogy a gödör falán nagyon összetömörödik a föld szinte fényes lesz, amit a fiatal gyökerek nehezen törnek át, gondolom nálad ez még halmozottabban jelentkezne, úgyhogy valószínűleg tényleg az árok ásatás lenne a legmegfelelőbb valami kis géppel meg talán a legolcsóbb is.

    VálaszTörlés
  2. Talán úgy lehetett volna könnyíteni az ásáson, hogy az első fél ásónyomnyi mély gödröt megtöltöd vízzel, majd továbbmész a következő gödörhöz, had iszapolódjon az első. Mire a többi hét gödörrel haladtál egy réteget, addig az első már meglágyult. De ehhez sok víz kell.

    VálaszTörlés